Deák Laci

 1. Múlt szombaton volt Kondoroson Ákos lelkészszentelése - talán mindenki tudja, hogy milyen Ákosról van szó. :-) Orosházáról 70 - 80 testvér volt jelen a szépen felújított és feldíszített templomban.

Gabi és Laci - valamint Bianka és Józsi - két énekkel köszöntötték Ákost és így kérték Isten áldását életére.

Augusztus 15 -től Ákos már meg is kezdte szolgálatát a gyülekezetünkben beosztott lelkészként valamint iskolánk lelkészeként. 

2. Szombaton reggel 9.00. órától közösen fogjuk KITAKARÍTANI A TEMPLOMUNKAT!! Minden dolgos kezet szeretettel várunk! ("Csak csendben, csak halkan", mert előtte még egy keresztelő lesz, senki ne rontson rájuk egy felmosóronggyal!)

3. Szeptember 5 -én kezdődik a Reménység istentisztelet. Erre az alkalomra új, színes szórólapot készítünk. Érdemes lesz járni, mert fél év alatt igyekszünk egy átfogó képet adni az Újszövetség leveleiről. Hétről - hétre lesz igehirdetés és mellette tanítás is!

Megérkeztek az engedélyek a fotók közzétételére!!!!!! (A szöveget nem kell feltétlenül komolyan venni....!!!!)

Ez a kép hajnali fél ötkor készült - rendőrségi felvétel.... a szomszédok csörögtek rám, hogy egy fiatalember különös testhelyzetben mászkál a gyülekezeti terem udvarán. 

 - Ki lehet ez? Betörő? - kérdeztem ijedten..

Nem! Szabi alvás helyett is edzett, le - föl mászkált, mint a rák, az egész udvaron!

Ő a gyorsaságra ment. Végül 1 perc 5 másodpercre javította a rákmászás Európa csúcsát! Gratulálunk! (A német bajnokot Ludwig von Bruttengastenburgot szorította le az első helyről. Aki járatos ebben a sportágban pontosan tudja, hogy ez mekkora szó. Jó volt hallgatni a Himnuszt Szabi!!)

Csehi Józsi nem akart lemaradni Szabi mögött és elhatározta, hogy a pókmászás új világbajnoka lesz. Nála a távolságon volt a hangsúly, nem a gyorsaságon!  Orosházáról indult, ez a kép három nappal később Párizs közelében készült róla. Visszahoztuk, bár ő inkább hazafelé is mászni akart! Hát igen, az akaraterő diadala!! (Komoly összeget kapott szponzorától a Linuxtól - azóta nem jött dolgozni...Állítólag a Himaláján látták, felfelé araszolni.)

 Egy bátor játékos! Egyedül 27 ellen! (Döntetlen lett a meccs.) 

Jaj, hová jöttem???

 Ők voltak a segítőim..... na, ebből el lehet képzelni a többit..... :-) Félek leírni, hogy ő az öcsém... messze esett az alma a fától / bátyjától! :-)

 Ők is ott voltak a táborban, csak olyan ügyesen rejtőzködtek, hogy senki se látta őket!!

Milyen volt a sporttábor?

Kezdjük távolról! Dr. Lawrence Crabb írt egy könyvet a tartalmas kapcsolatok életbevágó fontosságáról és terápiás erejéről. Ebben kifejti, hogy a Lélek gyógyító ereje a bensőséges, elfogadó és őszinte kapcsolatokban és közösségekben tud felszabadulni. „Ez a könyv gyógyító közösségek létrehozására szólít fel... várom azt a napot, amikor legmélyebb sebeink és legnagyobb küzdelmeink gyógyírt kaphatnak hétköznapi kapcsolataink során, Isten megáldott minket azzal az erővel, amely által a lelki gyógyulás eszközei lehetünk." 

 A mostani nyár éppen erről szólt. Míg általában a gyülekezetekben sok tematikus alkalom van, addig nálunk nyáron egészen más életkorú és hátterű emberek voltak együtt a különböző alkalmakon. Így volt ez a családos napokon Gádoroson és Nagyszénáson és így volt a sporttáborban is.  

A cél egyértelmű volt: Gyógyító közösség létrehozása. 

Valahol ebben van a jövő, hiszen - különösen nagy gyülekezetekben - egy - két lelkész képtelen mindenkire odafigyelni, mindenkit meglátogatni. (Látom a saját életemen is ennek a nehézségét.) Ilyenkor léphet be a gyógyító közösség, amikor emberek - talán éppen tudatlanul, nem erre koncentrálva - segítenek egymásnak. 

Persze a segítségnek több rétege van, van olyan feladat, amit nem lehet elvenni a lelkésztől. De sok gyógyító beszélgetéshez nem kell lelkész, elég egy csendes "fül". (Sokszor tapasztalom, hogy az emberek nem gyónni akarnak, sőt még feloldozást sem várnak, csak azt, hogy meghallgassa őket valaki.)

Egy gyógyító közösség ebben biztos segíteni tud, de természetesen vannak ennél sokkal mélyebb beszélgetések is, amikor valaki tényleg tud bátorítani, segíteni, tanácsot adni. 

A sporttábor ilyen egymáshoz kapcsolódó szíveket szeretett volna létrehozni. Az alap dolgok adottak voltak: Ott volt először is 28 gyermek, akiknek jelentős része soha nem találkozott egymással. Nagy anyagi különbségek voltak közöttük, a családi háttér is nagyon eltérő volt, valaki örömmel a szívében jött, más pedig friss gyász terhével. 

Egy ilyen alkalom magában hordozza az állandó feszültséghelyzeteket éppúgy, mint az igazi közösségek kialakulását.

Nálunk mindez megvalósult: Három nap alatt nem volt egy hangos szó, veszekedés, indulat - pedig a sport, a versenyhelyzet, a győzni akarás könnyen magával szokta hozni mindezt. Kapcsolatok alakultak vagy éppen tovább mélyültek fiatalok között. Hiszem, hogy ez a kapcsolat nem csak vízszintesen vált valósággá, hanem felfelé a Mennyei Atya felé is, aki lehetővé tette és megáldotta ezt a három napot!

Ez a tábor irányt mutatott az egész gyülekezet felé: A gyerekek megmutatták, hogy mit jelent elfogadni a másikat, támogatni a kevésbé tehetségeseket, mások örömét a saját győzelemem elé helyezni. Megmutatták, mit jelent szeretettel fordulni a másik felé, tapintatosan segíteni és erőt adni. Jó lenne ezeket felnőtt gyülekezeti tagként is megtanulni!

Vasárnap jönnek a különös képek a táborból, hétfőn pedig Ákos lelkészszenteléséről fogok írni!

Reggel 9 - től 23. 00. óráig, ez nem kevesebb, mint 14 óra!

Eddig tartott a sporttábor harmadik napja.

A reggeli áhítaton két sportág került elő, a dobás és birkózás. Miután átgondoltuk, hogy mit jelent tusakodni, birkózni a bűnnel, egymással is birkóztunk egyet! A gyülekezeti terem mellett található konditerembe mentünk át, ahol a birkózó szőnyegen estek egymásnak a gyerekek. :-)

A sportágak jelentős részéhez kell a jó egyensúly érzék - persze nem árt, ha ez lelkileg is van az embernek. Ezt is lehetett gyakorolni egy nagyon érdekes - egyensúly fejlesztő eszközön.

Az ebéd után meglátogatott minket a helyi tv majd a kisebbek filmet néztek, a nagyok pedig tovább sportoltak. Ezután jött a készülődés a marhapörölt főzésre. Ebben elég sokan kivették a részük, ahogy képen látható is. (A "vének tanács" fontos ügyekben határoz éppen :-)

A napot az Angol  - Magyar meccsel zártuk....(Annyi örömhír volt benne, hogy végre egyszer mi rúgtunk egy furcsa gólt, olyat ami bent se volt a kapuban, s mégis megadták. Ilyenek inkább mi szoktunk kapni...) 

Érdemes lesz holnap is ide ellátogatni, mert összefoglalom a három nap tapasztalatait és lesznek érdekes fényképek is!

A jókedv és a fáradtság fokozódik! 

Hiába volt tegnap mindenki nagyon fáradt, senki nem maradt otthon, ma is teljes létszámmal vágtunk neki a napnak!

A mai reggeli áhítaton a futás került elő. (Mellette a sziklamászás - Jonatán, barlangászás - Dávid és természetjárás - Illés próféta) Bármilyen meglepő is ezekre a sportágakra komoly példákat találunk a Szentírásban!

Az áhítaton felolvastam ezt az interjút is egy világhírű brazil focistával. 

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200403/jezus_krisztus_atletaja

Itt megtaláljátok a teljes interjút, de bemásolók egy kis részletet is az írásból: "Épp a napokban hallottam, hogy Serginho is megtért, a Milan játékosa, akinek többek között én is hirdettem az evangéliumot néhány hónappal ezelőtt. Éppen az ideutazásom előtt történt az is, hogy Roberto Gaucho is befogadta Jézust, akinek a kedvéért hatszáz kilométert utaztam nemrégiben, mert felhívott, s annyira depressziós volt, hogy mindenáron öngyilkos akart lenni. Három napig maradtam nála, mire megnyugodott, s néhány napra rá hívott, hogy megtért, és képzeljem el, a felesége is visszament hozzá."

Az áhítat után jött a sport! A délelőtti programot a Pestről érkezett öcsém Dani és kedvese Niki (A képen) szervezték. Rendezvényszervezők által nagy programokon használt különleges játékokat hoztak, így egészen szokatlan eszközökkel sportoltunk.

A délelőtti program főszervezői:

 Íme egy különleges játék - színes ejtőernyő és a színes labda:

Délután újra a Táncsics gimi pályáján fociztunk - és milyen az élet - újra 5 - 5 lett a meccs. Ma viszont el kellett dönteni, hogy ki lesz a győztes, mert a győztes csapat tagjait egy - egy jégkrém várta a gyülekezeti teremben. Komoly tizenegyespárbajban nyert az egyik csapat. (Jégkrém ebéd után is volt, meglepetésként kaptuk a Családok Átmeneti Otthonától. Köszönjük!)

Holnap a székhelyünk egy birkozó csarnok lesz, majd délután játék, filmnézés és finom marhapörkölt után együtt szurkolunk a Magyar válogatottnak Anglia ellen.

u.i. Köszönöm a Oroscafe szakmai és emberi támogatását! :-)

 Elkezdtük, belevágtunk, elfáradtunk, de nagyon élveztük!

Így lehetne összefoglalni mindazt, ami a sporttábor első napján velünk történt. 

Reggel 28 -an vágtunk neki a napnak, s először Isten igéjére figyeltünk. Igyekeztünk megérteni, hogy miért fontos a sport a testnek és még inkább, miért fontos a sport a léleknek.

Miért és hogyan kell a lelket edzeni?  - ez volt ma a legfontosabb kérdés.

A lelki feltöltődés után mentünk az OMTK pályára. Itt egy tavaly általunk kitalált sportágat játszottunk, ami a rögbi és a kézilabda keveréke volt. (A kisebbek Gabival külön játszottak.)

Ezzel a különös sporttal ment el a délelőtt, majd jött az ebéd és a felkészülés a délutáni programra: A Táncsics Mihály Gimnázium műfüves pályáján játszottunk egy hatalmas focimeccset. (Az utókor számára jelzem, hogy 5 - 5 lett a végeredmény.)

A meccs után visszatértünk a gyülekezeti terem udvarára, ahol jött a meglepetés: levezetésként egy kis főtt kukoricát ettünk! (Köszönjük Körmöczi Zolinak az ajándékot!)

Gabi a kisebb gyerekekkel játszott

Most jönnek a képek a labdazsonglőrőkről!!!!!!

Itt lehet a második napról olvasni: http://laci73.blog.hu/2010/08/10/sporttabor_masodik_nap