Eltűntem....eddig, de már újra itt vagyok!
... ha azt nézem, akkor nagyon intenzív volt az elmúlt 4 évem Hódmezővásárhelyen.
... ha azt nézem, akkor az elmúlt fél év - a szolgálati lakás felújítása és az új óvoda beindítása miatt - még intenzívebb volt.
...ha azt nézem, hogy ehhez még hozzá jött a költözés és egy új, hatalmas gyülekezet megismerése és az itt folyó szolgálat áttekintése, akkor elmondhatom, hogy életem legintenzívebb hetein vagyok túl. (mellette a vásárhelyi óvoda beindítása is gőzerővel folyik, elkészítettem az alapító okiratot, az egyetértő nyilatkozatot, az államkincstári normatíva igénylést és még számtalan dokumentumot.)
Sokat most se tudok írni, de álljon itt néhány benyomás:
1. Nagyon jól érezzük magunk. Ez az első és legfontosabb. A parókia nagyon szép, s már sikerült mindent a helyére tennünk és belaknunk az egész épületet. Különleges épület az otthonunk, hiszen ebben a házban élt Győry Vilmos evangélikus lelkész, aki ebben a lakásban fordított le magyarra a Don Quijotét. (A Spanyol követség emléktáblája van a házunk falán.)
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/gyor/gyoryvilmos?detail=1
2. A szolgálatom terén is nagyon jól érzem magam, különösen is élvezek három dolgot:
- A szolgálat másfajta jellege: Itt a manager - tipusú lelkész helyett inkább "lelkésztipusú - lelkész" lehetek. Nem kell egyéb dolgokkal foglalkozni (adminisztráció, pénzügyi dolgok, felújítás stb.) - erre van egy rendes emberekből álló, jól felszerelt és felkészült csapat. (Vásárhelyen más volt a helyzet, más a gyülekezet mérete és adottságai, ott ez a fajta szolgálat volt a természetes.)
Orosházán egyedül a lelkészi munkára kell koncentrálni. Erre viszont bőségesen és igényesen.
- A szolgálat intenzítása és gazdagsága: Pedagógus áhítat, diák áhítatok, reggeli áhítatok, esti istentiszteletek, idősotthoni áhítatok, vasárnapi istentisztelet, gyülekezeti ifjúsági óra, gyerek - istentisztelet, később majd iskolai hittanórák, óvodai áhítatok és bibliaórák. Ehhez jönnek a kazuális szolgálatok és a hamarosan beinduló látogatások -és amit még elfelejtettem... :-)
- Igehirdetések témái: reggeli áhítatokon és az esti istentiszteleten az Útmutató igéi alapján prédikálunk. Ez nagyon nagy kihívás számomra, de nagyon tetszik. (Bár jobban belegondolva, teljesen mindegy miről prédikálok, inkább annak örülök, hogy erre sokszor van lehetőségem.)
3. A közösség: Nagy. Nem csak vásárhelyihez képes, hanem az egész magyarországi evangélikussághoz képest. Talán 15.000 koborló evangélikus is lehet a városban, de sokan vadul elidegenedtek az egyháztól. Persze a megmaradt csapat is impozánsnak tűnik, ha csak arra gondolok, hogy hány nevet kell megtanulni és hány otthonba fogok becsöngetni. A cél az, ohgy még nagyobb legyen a gyülekezet, még többen találkozzanak az Istennel.
4. A "társak": Sokáig az a kép volt bennem magamról, amit Korda Gyuri bácsi énekelt: "Gyere nézd, nézd, nézd a magányos farkast.." (Remélem valaki ismeri még a nagy slágert!)
Nem igaz, megy ez nekem csapatban is. (Na jó, menni fog, 10 nap után még nem lehet ilyen magabiztosan kijelenteni. :-)
Társam - persze az asszony mellett - kettő is van: Ribár János esperes úr és Laczki János lelkész úr.
Esperes úr személye kulcsfontosságú abban, hogy Orosházán vagyok. A korábban kialakult testvéri kapcsolat mellett sokat jelentett számomra az, hogy nagyon sokat tudok tanulni mellette a lelkészi életről és a teológiáról. Nagyon nem mindegy, ki az ember főnöke - én ennek az áldását élem át.
Laczki János a szórványokat gondozza első sorban, őt is régebb óta ismerem, a következő hetekben szeretném elmélyíteni a kapcslatunkat.
A lelkészeken kívül hivatalvezető, gondnok, könyvelő, pénztáros és egyéb munkatársak segítik a szolgálatunkat. A tágabb körben együtt dolgozunk az iskola és az óvóda igazgatónőjével, s tervezzük a közös szolgálatokat. pl. Óvodai evangélizáció szeptemberben, vagy az iskola gimnazista klubjának látogatása.(Ez egy nagyon jó ötlet. Péntek este 20. 00. órától együtt vannak a fiatalok a suliban - biliárd, beszélgetés, csó -csó stb. és nem egy lezüllött helyen mennek tönkre.)
A gyülekezetben működik egy Sámuel - csoport nevű csapat, akik a gyerek - istentiszteletek megszervezésében és lebonyolításában játszanak nagyon fontos szerepet - velük is sok komoly tervünk van a jövőben.
A gyülekezet vezetősége is szeretettel fogadott, s őszinte, testvéri kapcsolatban vagyunk együtt.
A legfiatalabbtól a legidősebbig elkötelezett keresztény emberek.
5. család: Mindenki kezd beilleszkedni a saját körébe: Laura már az evangélikus óvodába jár, egész könnyen megszokta a váltást. Timi az evangélikus gimnáziumba fog járni szeptembertől, reménység szerint addigra szerez néhány barátnőt / barátot :-) az ifjúsági órákon. Gabinak még alakulgat az élete, vannak komoly tervek a folytatásra. A lényeg, hogy velem együtt, jól érzi magát ő is.
Folyt, köv. hamarosan, de a jövő héten a legkevesebb 6 igehirdetési szolgálatom lesz, s ha már igényességről írtam, akkor ezt tartani is szeretném - így hát készülök.
