Mit láttatott meg az Úristen velem Győrfi Mihály lelkész úr evangélizáció alkalmával?
Nagyon komoly és mély dolgokat! (Nevezzük mindezt "vitaanyagnak", aki nem ért vele egyet, írjon bátran! Aki egyetért az is!!)
(Aki nem lett volna jelen: Misi egy olyan gyülekezetből jött, amely szinte a semmiből kb. 20 éve indult el. Azóta felépült egy komoly, modern templom, közösségi házzal, lakásokkal, és rengeteg területen segítenek a rászorultaknak. Alkoholisták, romák térnek meg és épül a gyülekezet. Árad Isten áldása közöttük! Az alkalmak családiasak és nagyon sokan vállalnak önkéntes szolgálatokat, akár Görögszálláson egy roma közösség tagjai között is.)
Mind Győrfi Misi lelkésztestvérünk, mind mi orosházi lelkészek szeretnénk szép korsókat, vázákat formálni a gyülekezeti tagjainkból, természetesen a Szentlélek áldásával. (Enélkül nem megy!)
Misi ehhez a munkához agyagot kapott, - még alaktalan, szinte nem létező gyülekezetet - amihez a Lélek hozzáadta magát, az élő vizet, és így formálhatóvá vált, hiszen a víz befolyt a pólusokba, átitatta az agyagot. (Nem volt tradició, hogy ezt így vagy úgy kell, de volt egy biztos elkötelezettség Krisztus mellett.)
Mi is Orosházán már kész, réges - rég kiégetett vázákat és korsókat kapunk, évszázados komoly tradiciókkal. (Hányszor hallottam én is - nem csak Orosházán: "Ezt nem így szoktuk.... ezt XY nem így csinálta." Mindig megértettem ebben a régihez való szeretetteljes ragaszkodást, de elfogadni azóta sem tudtam.)
Tiszta szívünkből, legjobb tudásunkkal szeretnénk adni rá az élő vizet - lelkészként imádkozunk, tusakodunk - de mivel már rég ki van égetve, a víz csak végigfolyik az oldalán, de nem megy bele az anyagba, nem válik képlékennyé Isten tenyerében.
Olykor egy picit talán megpuhul életünk "agyaga" és tud rajta húzni néhány vonást az Isten, de alapvető ÉLETÁTformálódás ritkán történik.
Ahogy nyomkodod, formázod ezt a kemény, kiégett agyagot legfeljebb megreped vagy széttörik.
Nagyon nehéz ez a szolgálat. Nálunk nem igazán látni napjainkban megváltozott életeket, nem tudunk olyan emberek csillogó szemébe belenézni, akik ma(!) átélték a bűnbocsánat örömét. Nagyon kevés, aki lelki dolgokról akar beszélgetni, kevés, aki ma(!) átadja az életét Krisztusnak.
Még egy kép - én így látom: Az orosházi gyülekezet egy hatalmas óceánjáró hajó, amely lassan egy veszélyes jéghegy felé tart. Tudom, hogy a nagy hajók lassan fordulnak, éppen ezért minél előbb el kell kezdenünk a kormánykerék tekerését, amíg nem lesz késő. Meg kell találnunk az egyensúlyt a mai embereket megszólító új dolgok és a tradició szépsége és megtartó ereje között. Ehhez óhatatlanul hozzá kell nyúlnunk régi dolgokhoz, mert a mai világ egészen más, mint évtizedekkel ezelőtt. (Több személyes alkalom, beszélgetés, bizonyságtétel, csendesnap és kevesebb direkt igehirdetés. Több gyülekezetben szolgáló testvér kell, megújult és hatékony presbitérium, több imádság, könyörgés és csendes megállás Isten előtt.)
Isten áldja meg Misi és csapata szolgálatát és kérjük mi is az Isten gazdag áldását a gyülekezetünkre!
