ISTEN VÁR RÁD!!!

"Te pedig most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét" (1. Sám. 9.)

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Talán furcsa a cím, de máris megmagyarázom. Elég ha ennyit mondok: "Magasra lett téve a léc!" Csodálatos lelkészek utódja lehetek - egyenlőre még csak az otthonukban.

Nézzük miről is van szó:

Teológus korom óta szeretem az egyháztörténetet. (Ahogy a kortörténetet, homiletikát és a dogmatikát is. :-)

Ilyen kortörténeti érdeklődéssel megáldva számomra még különösebb egykori és mostani otthonom.

Vásárhelyen egy olyan parókián éltem, amely 1934 - 1941 között Keken András otthona volt. Szerettem volna az ott töltött 7 esztendejét feldolgozni, de a rengeteg feladat miatt erre nem volt lehetőségem. Pedig fontos lenne, mert ő nem egyből Deák téri igehirdető volt, hanem vidéki lelkész, aki már itt fantasztikus dolgokat tett. (árvaház, újság, stb. stb.)

Orosházán szintén egy különleges házban élek, amelyet a Spanyol Nagykövetség emléktáblája díszit. Ebben a házban élt Győry Vilmos evangélikus lelkész, aki először fordította le magyar nyelvre Cervantes  Don Quijote című könyvét. (felteszek majd képet az emléktábláról.)

Hogy is mondta Levente Péter a történetében?

"Ne utánozd apádat, ő sem utánzott senkit - válaszolt a rabbi, menj haza fiam, és mától ne kövesd apádat, hanem folytasd az útját. Könnyű annak, akinek ilyen példaképei vannak, nehéz pedig a cementeszsák, de egyenes gerinccel azt is könnyebb felemelni."

GYŐRY VILMOS

1838-1885

1838 január 7-én született Győrött. Édesapja győri evangélikus felső-leányiskolai tanár. Édesanyja Wurmb Katalin. Egyetlen gyermek (korán elhalt kishúga után). Édesanyja nagy szeretettel vette őt körül, ami egész életére kihatott.

Elemi iskoláit Győrött végezte, majd Pestre költözésük után kitűnő eredménnyel érettségizett az Evangélikus Gimnáziumban. Első novellája 15 éves korában jelent meg a Délibáb című folyóiratban, melyhez Jókai írt meleghangú ajánló sorokat. Érettségi után fél évig jogot hallgatott, majd az egyéniségének jobban megfelelő teológiára ment át.

Tanulmányai mellett magántanítással is foglalkozott, hogy magát fenntarthassa és szüleit támogathassa. E mellett még önképzésre és nyelvtanulásra is futotta idejéből. Zenében és festészetben is bizonyos jártasságot szerzett. Nyelvtehetsége is megmutatkozott: a német, francia, olasz nyelv elsajátítása után az angol és a spanyol következett. Teológiai tanulmányainak befejezése után egy évig a berlini egyetemen tanult.

1861 szeptember 2-án avatta lelkésszé az "ország papja" Székács József püspök. (Orosházán született, s itt volt lelkész - legközelebb róla olvashattok!) Egy évig a püspök mellett volt káplán, majd az orosházi gyülekezet hívta meg lelkészének. Ott 14 évig szolgált. Közben 1863-ban feleségül vette Székács Etelkát, a püspök leányát. Életének talán legboldogabb évei következtek, melyeket Orosházán töltött. Idősebb szolgatársa Torkos Károly esperes mellett hamar közkedveltté lett a faluban. Valódi lelki atyja volt híveinek. "Örömben kedélyes jó barát, vidám társaságban szikrázó elméjű, kedves mulattató; s hol a gyász beköszöntött, a szelíd vigasztalás apostola" írta róla egyik életrajzírója.

Kitűnő műfordító. Fordított Moliére vígjátékokat, Calderont, Shakespeare Minden jó, ha jó a vége  című darabját. Kiemelkedő munkája Cervantes  Don Quijotéjának mesteri fordítása.

1868-tól a Kisfaludy Társaságnak lett tagja, 1872-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Nagy kedvvel és könnyen tanulta a nyelveket. A korábban tanult nyelvek után svédül is megtanult és foglalkozott a szanszkrit nyelvvel is.            

Az intenzív munkatempót, melyet önmagának diktált, szíve nem bírta. 1884-ben még elutazott Marienbadba és Ausseebe gyógykezelésre, de ez már nem segített. A szívbajához vízkórság is járult és 1885. április 14-én meghalt. (47 éves volt...) A templomban koporsója mellett lelkésztársai: Bachát Dániel és Doleschall Sándor mondtak  gyászbeszédet. Többezres tömeg kísérte utolsó földi útjára.

Győry Vilmos költői munkásságának emlékét Evangélikus Énekeskönyvünk is őrzi. A jól ismert és kedvelt esti ének, a 125. (Ez a nap is csendesen) egyik gyermekversére készült. (Egyik versszaka énekünkből kimaradt.) Ugyanez a dallama az 543. éneknek, mely szintén az ő verse. A 428. ének (Szegény szívemnek nincsen tisztasága) eredeti szövegét is ő írta. Van egy negyedik éneke is, de az csak a régi énekeskönyvben található (438), az újba sajnos nem került bele.